Röszke

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

Az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdése

3. Gépjárműadó

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

A belföldi érvényes rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi után kell gépjárműadót fizetni a gépjárműadóról szóló többször módosított 1991. évi LXXXII. törvény alapján.

Az adóztatási feladatokat magánszemély esetén a lakcímnyilvántartás szerinti, míg a nem magánszemély adóalany (ideértve az egyéni vállalkozót is) esetén a székhely, illetőleg telephely szerinti települési önkormányzat adóhatósága látja el. Az adóztatás az Okmányiroda által szolgáltatott adatok alapján történik.

Adókötelezettség:

Az adókötelezettség a gépjármű forgalomba helyezését követő hónap 1. napján kezdődik. Ha az állandó rendszámtáblával, valamint a „V" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű utáni adókötelezettség nem áll fenn a teljes adóévben, akkor az évi adótételnek az adókötelezettség fennállásának hónapjaira eső időarányos részét kell megfizetni. Az adókötelezettség az „E" és „P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén a rendszámtábla kiadásakor keletkezik.

Az adó alanya:

- Az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki/amely a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett járműnyilvántartásban (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) az év első napján üzemben tartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel.

- Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, akinek/amelynek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

- Év közben újonnan vagy újra forgalomba helyezett gépjármű utáni adó alanya az, aki/amely a forgalomba helyezés hónapjának utolsó napján a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szerepel.

- Az adóalany halálát, illetve megszűnését követő év 1. napjától - feltéve, hogy a hatósági nyilvántartásban ekkor még mindig az elhunyt személy vagy a megszűnt szervezet szerepel tulajdonosként - azt a személyt kell az adó alanyának tekinteni, akit/amelyet, a halálesetet vagy megszűnést követően a hatósági nyilvántartásba elsőként tulajdonosként bejegyeztek.

- Amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül-adóalanynak. Ettől az időponttól kezdve a korábbi tulajdonostól tulajdonjogot szerző felet kell az adó alanyának tekinteni, kivéve, ha ettől az időponttól a hatósági nyilvántartásban harmadik személy szerepel tulajdonosként.

- Gépjármű tulajdon átruházása esetén, ha a tulajdon átszállással érintett felek egyike sem tesz eleget a külön jogszabály által meghatározott bejelentési kötelezettségének, akkor a tulajdon átszállás bejelentése évének utolsó napjáig a korábbi tulajdonos az adó alanya.

- Az adó alanya az „E" és „P" betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott gépjármű esetén az, akinek/amelynek a nevére a rendszámtáblát az eljáró hatóság kiadta.

Az adókötelezettség változása:

Az adózót bejelentési kötelezettség terheli:

- amennyiben a tulajdonában álló gépjármű után adómentesség illeti meg,

- amennyiben a gépjárművét eltulajdonították.

A bejelentést, a változást követő 15 napon belül kell megtennie.

Az adó alapja:

- Személyszállító gépjármű - ide nem értve az autóbuszt – hatósági nyilvántartásban feltüntetett teljesítménye, kilowattban kifejezve. Ha a hatósági nyilvántartásban a személyszállító gépjármű teljesítménye csak lóerőben van feltüntetve, akkor a lóerőben kifejezett teljesítményt 1, 36-tal kell osztani, s az eredményt a kerekítés általános szabályai szerint egész számra kell kerekíteni. Ha a hatósági nyilvántartás a személyszállító gépjármű teljesítményét nem tartalmazza, akkor az adóhatóság a személyszállító gépjármű azonosító adataival megkeresi a területileg illetékes közlekedési felügyeletet a személyszállító gépjármű teljesítménye közlése végett. Ez esetben ezt az adatot kell a személyszállító gépjármű adóalapjának tekinteni.

- autóbusz, a nyerges vontató, a lakókocsi, lakópótkocsi hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya).

- tehergépjármű hatósági nyilvántartásban feltüntetett saját tömege (önsúlya) növelve a terhelhetősége (raksúlya) 50%-ával.

Az adó mértéke:

Személyszállító gépjárművek után:

- gyártási évében és az azt követő 3 naptári évben 345 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 4-7. naptári évben 300 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 8-11. naptári évben 230 Ft/kilowatt,

- gyártási évet követő 12-15. naptári évben 185 Ft/kilowatt.

A légrugós vagy azzal egyenértékű rugózási rendszerű autóbusz, nyerges vontató, tehergépjármű esetében:

- az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 850 Ft.

A fentiekbe nem tartozó gépjárművek és pótkocsik esetén

- az adóalap minden megkezdett 100 kg-ja után 1 380 Ft.

Az „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblával ellátott személyszállító gépjármű után 10.000 Ft,míg tehergépjármű után 46.000 Ft adót kell fizetni.

A „P” betűjelű ideiglenes rendszámtábla kiadása esetén 23.000 Ft adót kell fizetni. A gépjármű állandó rendszámtáblával való ellátását követő hónap 1. napjától az adófizetési kötelezettségre az általános szabályok az irányadók. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint állandó rendszámmal ellátott gépjárműre „E” betűjelű ideiglenes rendszámtáblát adnak ki, ez után nem kell az e bekezdés szerinti adót megfizetni.

Adómentesség:

Mentes az adó alól:

- a költségvetési szerv,

- a társadalmi szervezet, az alapítvány a tulajdonában lévő gépjármű után, feltéve, ha a tárgyévet megelőző évben társasági adófizetési kötelezettsége nem keletkezett,

- az autóbusz, ha az adóalany a tárgyévet megelőző évben elért számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább75 %-a helyi és helyközi menetrendszerinti közúti tömegközlekedés folytatásából származott. A feltétel teljesüléséről az adóalanynak nyilatkoznia kell.

- az egyház tulajdonában lévő gépjármű,

- a létesítményi tűzoltóságot fenntartó gazdasági szervezetek azon tűzoltó szerkocsinak minősülő gépjárművei, melyek riasztás esetén részt vesznek a tűz elleni védekezésben, illetve a műszaki mentésben,

- a súlyos mozgáskorlátozott személy, a súlyos mozgáskorlátozott kiskorú, a cselekvőképességet korlátozó (kizáró) gondnokság alatt álló súlyos mozgáskorlátozott nagykorú személyt rendszeresen szállító, vele közös háztartásban élő szülő - ideértve a nevelő-, mostoha- vagy örökbefogadó szülőt is - (a továbbiakban együtt: mentességre jogosult adóalany) egy darab, 100 kW teljesítményt el nem érő, nem személytaxiként üzemelő személygépkocsija után legfeljebb 13 000 forint erejéig. Ha a mentességre jogosult adóalany adóalanyisága és adókötelezettsége az adóévben több személygépkocsi után is fenn áll, akkor a mentesség kizárólag egy, a legkisebb teljesítményű személygépkocsi után jár.

- a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátott személygépkocsi.

Adókedvezmény:

- 20%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 30%-os kedvezmény jár -, amely a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (továbbiakban KöHÉM rendelet) 5. számú melléklete 2. alpontja szerinti „5", „6", „7" vagy „8" környezetvédelmi osztály-jelzéssel(kóddal) ellátott.

- 30%-os kedvezmény illeti meg azon autóbuszt, tehergépjárművet – a nyergesvontató kivételével, amely után 50%-os kedvezmény jár -, amely a KöHÉM rendelet 5. számú melléklete II. alpontja szerint legalább „9",„10", „11", „12" környezetvédelmi osztályjelzéssel (kóddal) ellátott.

Az adó megfizetése:

A gépjárműadót az önkormányzati adóhatóság kivetéssel állapítja meg, melyről az adózót határozattal értesíti. A gépjárműadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell megfizetnie adóév március 15-éig, illetőleg szeptember 15-éig.

Évközben adókötelessé váló gépjármű esetében az adó összegét a megküldött határozatban foglaltak szerint kell teljesíteni.

Kapcsolódó jogszabályok:

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény

4. Helyi iparűzési adó

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Röszke község illetékességi területén adóköteles az állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység.

A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. §-a alapján a vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén, telephelyén kívül folytatja.
Ideiglenes jellegűnek pedig akkor minősül az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

1.) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóévben belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül;

2.) bármely – az 1. pontba nem sorolható – tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

Az adó alanya:

Az iparűzési adó alanya valamennyi a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző

a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 17. pontja szerinti egyéni vállalkozó
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 Ft-ot meghaladja;
a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;
az egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll.

Adómentesség:

1.) Adómentesség illeti meg azt a vállalkozót, akinek/amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdés, illetőleg a 39/A. § vagy a 39/B. § alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.

2.) Adómentesség illeti meg azt a háziorvos, védőnő vállalkozót, akinek vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

Az adókötelezettség keletkezése:

Az iparűzési adókötelezettség a tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.

Az adókötelezettség keletkezését annak bekövetkeztétől (a tevékenység megkezdésétől) számított 15 napon belül a vállalkozónak be kell jelentenie az önkormányzati adóhatóságnál. Az adóhatóság a bejelentés alapján nyilvántartásba veszi az adózót.

Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.

Az adó mértéke és megfizetése:

Az iparűzési adót (adóelőleget) az adózónak önadózással kell teljesítenie. Vagyis az adót az adózó köteles megállapítani, bevallani, illetőleg megfizetni.

Az állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével, az anyagköltséggel. Ha azonban a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, vagyis székhelyén kívül más önkormányzat területén tart fenn telephelyet, akkor az adó alapját a vállalkozónak meg kell osztani. (A Htv. melléklete szerint az adóalap megosztási módszerek valamelyikének alkalmazásával történhet).

Az iparűzési adó alapja a fentiektől eltérően – egyszerűsített módon – is megállapítható.

Egyszerűsített módon a következő vállalkozók állapíthatják meg az iparűzési adó alapjukat:

a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózók egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők (az iparűzési adó alapja ebben az esetben az átalányadó alapjának 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadó szerinti bevételének 80%-a),
az egyszerűsített vállalkozói adó (EVA) hatálya alá tartozó vállalkozók (ebben az esetben az iparűzési adó alapja az eva alapjának 50%-a), illetőleg
minden olyan vállalkozó, akinek az adóévet megelőző adóévben (év közben kezdő vállalkozók esetében napi arányosítással számolva) a nettó árbevétele nem haladta meg a 4 millió forintot (ebben az esetben az iparűzési adó alapja a nettó árbevétel 80%-a).

Az adó alapjának egyszerűsített módon történő megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig kell megtenni az adóhatóságnál.

Röszke község illetékességi területén az iparűzési tevékenység után az adó évi mértéke:

- állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adóalap 1,8%-a.

- ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén: az adó mértéke naptári naponként 5.000.-Ft.

Az önkormányzati adóhatóság a fizetendő adóelőleg összegét és a fizetés határidejét az éves adóbevallás, vagy a várható adó bejelentése alapján – 30 napon belül - fizetési meghagyásban közli.

(A Htv. 41. §-a alapján a vállalkozónak a helyi iparűzési adóra előleget kell fizetnie. Nem köteles viszont adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében.)

A vállalkozónak az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tennie, ha viszont tevékenységét megszünteti, vagy a tevékenység gyakorlásához szükséges engedélyét, vállalkozói igazolványát jogerősen visszavonják, soron kívüli bevallást kell benyújtania. A soron kívüli bevallást az éves elszámolású adókról a számvitelről szóló törvényben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, egyéb esetekben pedig a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt (megszűnést) követő 30 napon belül kell benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

(Abban az esetben, ha az adózó a bejelentési, bevallási kötelezettségét késedelmesen, a törvényben előírt határidőt követően teljesíti és késedelmét nem menti ki, vagy kötelezettségét egyáltalán nem teljesíti az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 172. §-a alapján mulasztási bírsággal sújtható.

Az iparűzési adót (adóelőleget) a vállalkozó az esedékességig köteles megfizetni. Az adó (adóelőleg) késedelmes fizetése estén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózók az adómegállapítási, adóbevallási és befizetési kötelezettségeiket az Art. 6. számú mellékletében meghatározottak szerint teljesítik.

Kapcsolódó jogszabályok:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról

5. Idegenforgalmi adó

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt.

Adómentesség:

a 18. életévét be nem töltött magánszemély;
a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély;
a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 37. §-ának (2) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetőségi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, valamint a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója;
az egyház tulajdonában lévő épületben, telken vendégéjszakát – kizárólag az egyház hitéleti tevékenységében való részvétel céljából – eltöltő egyházi személy.

Az adó alapja:

Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

Az adó mértéke:

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 100,- Ft.

Az adó beszedésére kötelezett:

Az idegenforgalmi adót az adó beszedésére kötelezett szedi be.

Az adó beszedésére kötelezett:

a szálláshely ellenérték fejében történő átengedése esetén a szállásdíjjal együtt a szállásadó,

a szálláshely vagy bármely más ingatlan ingyenesen történő átengedése esetén a szálláshellyel, ingatlannal rendelkezni jogosult az ott-tartózkodás utolsó napján az adóbeszedésre kötelezett szedi be.

Az adó beszedésére kötelezett az általa beszedett adóról, az adó alapjának, a mentesség jogcímének, valamint az adó összegének utólagos megállapítására is alkalmas nyilvántartás vezetésére köteles.

A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybe vevő nevét, születési helyét, idejét, lakcímét, útlevelének, személyi igazolványának vagy vezetői engedélyének számát, érkezésének és távozásának időpontját, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, adómentesség esetén a mentesség jogcímének pontos megjelölését, a vendég vagy képviselőjének aláírását, valamint a beszedett idegenforgalmi adó összegét.

Az adó beszedésére kötelezettnek az adómentességről Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének

az idegenforgalmi adóról szóló 20/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. mellékletnek megfelelő adattartalmú nyilatkozatot kell beszereznie a szálláshelyet igénybe vevőtől, ennek hiányában az adót meg kell fizetnie.

Az idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta.

Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie az önkormányzati adóhatósághoz, és az adót eddig az időpontig köteles megfizetni.

Kapcsolódó jogszabályok:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete az idegenforgalmi adóról

6. Kommunális adó

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.

Az adó alanya:

Az adó alanya az, aki az év első napján az ingatlan tulajdonosa. Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog esetén az annak gyakorlására jogosult, illetőleg több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Az adó alanya az a magánszemély is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik.

Adómentesség:

Mentes az adó alól:

1.) a külterületen fekvő telek,

2.) a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész abban az esetben, ha az azonos helyrajzi számú ingatlanon lévő lakás céljára szolgáló épület, épületrész után kommunális adó fizetési kötelezettség áll fenn ugyanazon adóalany részére,

3.) az olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, amely után építményadó fizetési kötelezettség áll fenn,

4.) a Röszkén lakóhellyel rendelkező, egyedül élő, 70. életévét betöltött személy a 70. életévének betöltését követő év január 1. napjától.

Az ügy intézéséhez szükséges adatok, dokumentumok:

- Adásvételi szerződés, hagyatékátadó végzés, ajándékozási szerződés másolata, földhivatali tulajdonlap-másolat (A tulajdonszerzés formájától függően)

- Az ingatlan címe, helyrajzi száma

- Az ingatlan adatai (alapterülete, szobáinak száma, állandóra bejelentett lakók száma)

- Tulajdonosok adatai (születési hely, idő, anyja neve, adóazonosító jel, munkahely)

- A mentesség igénybevételének jogosságát igazoló dokumentumok

Személyesen, de meghatalmazott útján is intézhető. A meghatalmazást írásba kell foglalni és az eljárás kezdetén az ügyintézőnek át kell adni.

Az adó mértéke:

1.) Az adó évi mértéke adótárgyanként, illetőleg lakásbérleti jogonként

a) belterületen, továbbá a 010/1, a 011/47, a 0254, a 0256, a 0260, a 0265, a 0276, a 0285/6, a 0289 és a 902 helyrajzi számú ingatlanok mellett lévő külterületen fekvő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén 5.000,- Ft,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó külterületen fekvő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész esetén 3.000,- Ft.

2.) Belterületen fekvő telek esetén az adó évi mértéke adótárgyanként 2.500,- Ft.

Adókedvezmény:

Az 1.) a) pont esetén, ha az adóalanynak több adótárgya is adóköteles, a második és minden további adótárgy után 50 %-os adókedvezmény illeti meg.

Bevallás határideje: legkésőbb az ingatlan tulajdonjogának (haszonélvezetének, bérleti jogának) megszerzését követő év január 15. napja.

Nem kell újabb adóbevallást tenni mindaddig, ameddig az adókötelezettséget érintő változás nem következett be.

A befizetés határideje:

- I. félév március 15

- II. félév szeptember 15

Kapcsolódó jogszabályok:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a magánszemély kommunális adójáról

7. Építményadó

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

Az adó alapja az építmény m² –ben számított hasznos alapterülete.

Az adó évi mértéke 250 Ft/m².

Az adó alanya:

Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos).

Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak.

Társasház, -garázs és -üdülő esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya az említett közösség.

Adómentesség:

Mentes az építményadó alól a helyi adókról szóló törvényben meghatározott mentességeken túlmenően

Mentes az adó alól:

a) a szükséglakás,

b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség

c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag

ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,

cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására

használt építmény,

d) minden olyan lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész, amely nem vállalkozó üzleti célját szolgálja.

e)az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését vagy a használatbavétel tudomásulvételét vagy az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítvány kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.

Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Az adófelfüggesztés:

Az a 65. életévét betöltött, vagy életkorától függetlenül a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő magánszemély, aki egyedül vagy kizárólag ugyanezen feltételeknek megfelelő hozzátartozójával él, a lakcímnyilvántartás szerint és ténylegesen (életvitelszerűen) is lakóhelyéül szolgáló lakása utáni építményadó-fizetési kötelezettségét illetően adófelfüggesztés iránti kérelemmel élhet az adóhatóság felé. Az adófelfüggesztés időszaka alatt az adót nem kell megfizetni, az egyébként esedékessé váló adó után azonban az adóhatóság az esedékesség napjától az adófelfüggesztés megszűnése napjáig terjedően a mindenkori jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű kamatot számít fel. Az arra jogosult adózó az adófelfüggesztés iránti kérelmét legkésőbb az adófelfüggesztés időszaka első adóévének január 15. napjáig nyújthatja be az adóhatóságnál. Az ezen időpontot követően beérkezett kérelmeket az adóhatóság az adóévet követő év első napjától veszi figyelembe.

Az adóhatóság az adófelfüggesztésre jogosultnak az adófelfüggesztés iránti kérelmét nyilvántartásba veszi. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartama alatt évente az éves adóról határozatot hoz, amely tartalmazza az adófelfüggesztéssel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

Az adófelfüggesztés megszűnik a lakás elidegenítése, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzéssel létrejövő vagyoni értékű jog alapítása esetén az átruházásról (alapításról) szóló szerződés ingatlanügyi hatósághoz való benyújtásának napjával, az adózó halálával a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése napjával, az adófelfüggesztés iránti kérelem írásban történő visszavonása esetén a visszavonás bejelentésének napjával. A megszűnés tényét a kötelezett a megszűnés napjától számított 8 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az adóhatóság az adófelfüggesztés időtartamára eső, esedékessé vált adó és annak kamatai megfizetéséről az adófelfüggesztés megszűnését követően határozatot hoz.

Kötelezettnek minősül a lakástulajdon, illetőleg a tulajdoni hányad elidegenítése, a vagyoni értékű jog alapítása esetén a jelzálogjoggal biztosított követelés erejéig a tulajdonjogot (vagyoni értékű jogot) szerző fél, a megszerzett tulajdoni hányada, illetőleg vagyoni értékű jog értékének arányában, az azon felüli követelést illetően az adófelfüggesztési jog jogosultja; az adófelfüggesztési jog jogosultjának halála esetén a lakás örököse, a megszerzett tulajdoni hányada arányában; az adófelfüggesztés iránti igény visszavonása esetén az adófelfüggesztési jog jogosultja.

Kapcsolódó jogszabályok:

a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete az építményadóról

7. Talajterhelési díj

Ügyintéző: Kiss József adóügyi ügyintéző

E-mail: ado@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-037, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

A talajterhelési díjfizetési kötelezettség a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény 11. §-ában meghatározott kibocsátót terheli.

A talajterhelési díj megállapítása, bevallása, befizetése:

A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díjat (a továbbiakban: talajterhelési díj) a kibocsátónak kell megállapítania és bevallania Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének a talajterhelési díjról szóló 21/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban Rendelet) 1. melléklet szerinti formanyomtatványon a tárgyévet követő év március 31-éig.

Ha ugyanazon kibocsátót több ingatlan vonatkozásában terheli talajterhelési díjfizetési kötelezettség, akkor a bevallást ingatlanonként külön-külön köteles megtenni.

A kibocsátó személyében bekövetkező változást, illetve a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára történő rákötést 60 napon belül a Rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak.

A talajterhelési díjat a fent meghatározott határidőig a kibocsátónak egy összegben kell megfizetnie Röszke Község Önkormányzata talajterhelési díj beszedési számlájára.

A talajterhelési díj alapját mérési lehetőség hiányában 50 l/fő/nap átalány vízmennyiség képezi.

Adatszolgáltatási kötelezettség:

Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a közszolgáltatót a rendelet hatálya alá tartozó kibocsátókra vonatkozóan a kibocsátó neve és címe, a szolgáltatott víz mennyisége, az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott víz, a külön vízmérőn mért locsolási célú víz mennyisége, a közcsatornára évközben rácsatlakozók köre és a rácsatlakozás időpontja, a vízszolgáltatás megszüntetése, valamint a kibocsátó személyében történt változás tekintetében.

Adatszolgáltatási kötelezettség terheli a folyékony hulladék elszállítására feljogosított szervezetet a kibocsátók szennyvíztárolójából a tárgyévben elszállított folyékony hulladék mennyisége tekintetében.

Az adatszolgáltatást a tárgyévet követő év február 28-ig kell teljesítenie az adatszolgáltatásra kötelezetteknek.

Ellenőrzés:

A kibocsátó által benyújtott bevallást az önkormányzati adóhatóság az adatszolgáltatásra kötelezettek által közölt adatszolgáltatás alapján ellenőrzi, egyezteti és eltérés esetén határozatban állapítja meg a kibocsátó részére a fizetendő vagy visszaigényelhető talajterhelési díjat.

Díjfizetési kötelezettség megszűnése:

A kibocsátó talajterhelési díjfizetési kötelezettsége azzal a nappal megszűnik, amely napon

a) a vízszolgáltatás igénybevétele a közszolgáltató igazolása szerint megszűnt,

b) a kibocsátó a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára ráköt.

A kibocsátónak a talajterhelési díjfizetési kötelezettségének megszűnéséről, annak bekövetkezésétől számított 30 napon belül bevallást kell tennie az önkormányzati adóhatóság felé.

Díjmentesség:

Mentes a talajterhelési díjfizetési kötelezettség alól a kibocsátó

a) akinek a közszolgáltató által méréssel igazolt éves vízfogyasztása nem haladja meg a 20 m³-t

b) a közszolgáltató által igazolt, külön mérőórával (főmérő vagy almérő) mért kerti csapon vagy tűzi vízmérőn keletkezett vízfogyasztása után;

c) ha a vételezett vízmennyiséget üres telken folyó építkezéshez használja fel,

d) az igazoltan technológiai célú, külön mérőórával mért vízfogyasztása után,

e) ha a 70. életévét a tárgyév január 1. napja előtt betöltötte és egyedül él,

f) akinek a lakásában a vízvételi lehetőség adott, de fürdőhelyiséggel, WC-vel nem rendelkezik.

Kapcsolódó jogszabályok:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2015. (XI. 27.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról

ÁLTALÁNOS IGAZGATÁS

1. Földhirdetmények

Ügyintéző: Sövényházi Gábor igazgatási és pénzügyi ügyintéző

E-mail: sovi@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-043, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

1.1. Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése

Illeték mértéke:

Az adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Ügyleírás:

A tulajdonosnak, mint eladónak a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője részére a felek aláírásától számított 8 napon belül kérelmet kell benyújtani, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 21. § (1) bekezdésében és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott egységes okiratba foglalt adás-vételi szerződés hirdetményi úton történő közlése iránt. A közzétételi kérelmet a földhivatal honlapján – www.foldhivatal.hu – közzétett formanyomtatványon kell benyújtani.

Az adás-vételi szerződésnek az elővásárlásra jogosultakkal a Földforgalmi tv. 21. § (1) bekezdésében meghatározott módon történő közlése során a szerződést négy eredeti példányban kell benyújtani a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez, amelyek közül egy példánynak a Földforgalmi törvény 8. §-a szerinti, és a Földforgalmi törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező papír alapú okmányon (biztonsági okmány) kiállítottnak kell lennie.

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet „3. § (1) Ha a közzétételi kérelem hiányosan került benyújtásra, vagy annak mellékleteként nem kerültek csatolásra a Fétv.-ben meghatározott példányszámban az adás-vételi szerződések, a jegyző az eladót legfeljebb 5 napos határidő megállapításával haladéktalanul felhívja a hiányosságok pótlására, vagy a szerződésnek a Fétv.-ben előírt megfelelő példányszámban való csatolására.

A jegyző megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, ha

a) az eladó az (1) bekezdésben foglalt felhívásnak határidőn belül nem tett eleget,

b) a közzétételi kérelem nem az eladótól származik.

Ha a jegyző a meghatározottak alapján megtagadja a közzétételi kérelem teljesítését, erről a kérelemhez csatolt iratok visszaküldésével egyidejűleg értesíti az eladót, illetve meghatározott esetben a kérelmezőt is.

A jegyző a közzétételi kérelem alapján, annak beérkezését követő 15 napon belül a benyújtott eredeti adás-vételi szerződések közül a nem biztonsági okmányon szerkesztett szerződések egyikén felismerhetetlenné teszi a természetes személyazonosító adatokat – az eladó és a vevő nevén, lakcímén vagy értesítési címén, valamint állampolgárságán kívül valamennyi természetes személyazonosító adatot -, és ezt a szerződéspéldányt függeszti ki.

A jegyző a kifüggesztett adás-vételi szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és a Földforgalmi tv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott, az elővásárlásra jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

Az eladó a közzétételi kérelmet az adás-vételi szerződés kifüggesztéséig írásban vonhatja vissza. A visszavonás iránti bejelentés alapján a jegyző a közzétételi kérelemhez csatolt iratokat visszaküldi az eladó részére.

Ha a visszavonás iránti bejelentés a szerződés kifüggesztését követően érkezik be, a visszavonás iránti bejelentésnek joghatása nincs, az a szerződés közlésének hatályát nem szünteti meg.

A jegyző az adás-vételi szerződést a 60 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett, illetve a meghatározottak szerint átvett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt az adás-vételi szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi:

a) az eladó részére, ha az adás-vételi szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni.

1.2. A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlése

Illeték mértéke:

A haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Ügyleírás:

A közzétételi kérelmet a haszonbérbeadónak kell benyújtania a jegyzőhöz a földhivatal honlapján – www.foldhivatal.hu – közzétett formanyomtatványon.

Ha a haszonbérleti szerződés tárgyát osztatlan közös tulajdonban álló föld képezi, és a szerződés szerint a haszonbérlet

a) a földrészlet területének egészére jött létre, vagy

b) a földrészletnek csak egy meghatározott részére jött létre, de a Fétv. szerinti használati megosztásról szóló megállapodás alapján azt több tulajdonostárs adja haszonbérbe,

a közzétételi kérelmet a tulajdonostársak döntése szerint kijelölt tulajdonostárs nyújthatja be.

A jegyző a kifüggesztett haszonbérleti szerződésre rávezeti a kifüggesztés időpontját és az előhaszonbérletre jogosult jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napját, azzal a figyelemfelhívással, hogy e határidő jogvesztő.

A jegyző a haszonbérleti szerződést a 15 napos határidő utolsó napját követő legközelebbi munkanapon veszi le a hirdetőtábláról.

A jegyző a nyilatkozattételre nyitva álló határidő leteltét követő 8 napon belül a beérkezett jognyilatkozatokról iratjegyzéket készít, és azt a haszonbérleti szerződés eredeti példányával, valamint a jognyilatkozatokkal együtt megküldi

a) a haszonbérbeadó részére, ha a haszonbérleti szerződés mentes a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása alól, vagy

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

Ha nem került elfogadó jognyilatkozat benyújtásra, az iratjegyzékben ennek tényét kell rögzíteni.

1.3. Az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően megkötött haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó különös szabályok

Illeték mértéke:

Az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően megkötött haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárás díj- és illetékmentes.

Ügyleírás:

Ha az osztatlan közös tulajdonban álló földet érintően a Fétv. alapján az egységes okiratba foglalt haszonbérleti szerződésé úgy jött létre, hogy a szerződés tartalmát tulajdonostársanként külön-külön okiratba foglalták, a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződéseket együttesen, összefűzve kell a jegyző részére megküldeni. Ez esetben a haszonbérleti szerződéshez csatolni kell a haszonbérlő írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a tulajdonostársakkal önállóan kötött haszonbérleti szerződések tartalmilag megegyeznek, az eltérés kizárólag a haszonbérbeadó tulajdonostársak személyében, és az őket megillető tulajdoni hányadnak megfelelő azon terület tekintetében áll fenn, amelyet haszonbérlő részére használatra átengednek.

A közzétételi kérelemhez csatolni kell a kérelmező tulajdonostárs által kitöltött közleményt is.
Nyomtatványok a www.foldhivatal.hu oldalról letölthetők.

A jegyzőnek az összefűzött haszonbérleti szerződések helyett a hiánytalanul kitöltött közzétételi közlemény egyik példányán kell felismerhetetlenné tenni a természetes személyazonosító adatokat, és ezt kell a hirdetőtáblára kifüggeszteni.

Az irattovábbítás során a kifüggesztett közzétételi közleményt is meg kell küldeni a közzétételi kérelmet benyújtó haszonbérbeadó tulajdonostárs, vagy a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

Kapcsolódó jogszabályok:

Az elővásárlási és előhaszonbérleti jog gyakorlása érdekében az adás-vételi és haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.)

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.)

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.)

2. Talált tárgyak

Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Ötödik könyvének XVII. fejezete

Tel.: 62/573-041, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület: Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Tulajdonszerzés találással:

Ha valaki feltehetően más tulajdonában álló, elveszett dolgot talál és azt birtokba veszi, megszerzi annak tulajdonjogát, ha arra igényt tart, feltéve, hogy:

a) megtett mindent annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa;

b) a dolog tulajdonosa vagy az átvételre jogosult más személy a találástól számított egy éven belül, élő állat esetén három hónapon belül, a dologért nem jelentkezik.

Ha a dolgot többen találják meg, a találótársakat a találó jogai együttesen, egymás között egyenlő arányban illetik meg és kötelességei egyetemlegesen terhelik. Találótárs az is, aki a dolgot elsőként felfedezte és annak birtokbavételére törekedett, de végül más vette azt előbb birtokba.

A találó kötelezettsége:

A találó köteles a talált dolgot a találástól számított nyolc napon belül a dolog elvesztőjének, tulajdonosának, a dolog átvételére jogosult más személynek vagy a találás helye szerint illetékes jegyzőnek átadni.

A jegyzőnek való átadáskor a találó nyilatkozni köteles arra nézve, hogy igényt tart-e a dolog tulajdonjogára. A találó igénybejelentéséről a jegyző igazolást ad.

A jegyző eljárása:

Ha az átadott dolog átvételére jogosult személye megállapítható, a jegyző a dolgot késedelem nélkül átadja a jogosultnak.

Ha az átvételre jogosult személye nem állapítható meg, a jegyző a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi. Ha ez idő alatt a jogosult nem jelentkezik, a dolgot – ha ennek tulajdonjogára az átadáskor igényt tartott – a találónak ki kell adni.

A találó jogainak korlátai és a dolgot terhelő jogok sorsa:

A találó a neki kiadott dolgot állagának sérelme nélkül használhatja, azonban azt nem idegenítheti el, nem terhelheti meg és használatát másnak nem engedheti át.

A jogosult tulajdonszerzésével a harmadik személynek a dolgot terhelő jogai megszűnnek.

A talált dolog értékesítése:

Ha a jogosult a dologért az átadástól számított három hónap alatt nem jelentkezett, és a találó az átadáskor nem tartott igényt a dolog tulajdonjogára, a jegyző a talált dolgot értékesíti.

A talált dolgok értékesítésére a közigazgatási végrehajtás keretében lefoglalt vagyontárgyak értékesítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

A közönség számára nyitva álló helyen talált dolog:

A közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben, továbbá közforgalmú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén talált dolgot a találó köteles az üzemeltető alkalmazottjának késedelem nélkül átadni. Az ilyen dolog tulajdonjogára a találó nem tarthat igényt.

Ha a talált dolog átvételére jogosult személye megállapítható, az üzemeltető őt értesíti és jelentkezése esetén részére a dolgot késedelem nélkül átadja.

Ha az átvételére jogosult személye nem állapítható meg, az üzemeltető a dolgot az átadástól számított három hónapon át megőrzi, vagy – ha a megőrzésre lehetősége nincs – azt az átadástól számított nyolc napon belül a jegyzőnek átadja.

Ha a jogosult a dologért három hónap alatt nem jelentkezik, az üzemeltető vagy a jegyző azt értékesíti.

A nem eltartható vagy nem megőrizhető dolog esetén követendő eljárás:

Ha a talált dolog nem tartható el vagy nem őrizhető meg, a jegyző, a hivatal vagy a vállalat az értékesítéséről késedelem nélkül gondoskodik.

A tulajdonos jogai:

Ha a jogosult az értékesítés előtt jelentkezik, a dolgot részére ki kell adni, az értékesítés után történő jelentkezés esetén a befolyt összeget ki kell neki fizetni. Elveszti a jogosult a dolog tulajdonjogára vagy az értékesítés során befolyt összegre vonatkozó igényét, ha a találástól számított egy éven belül nem jelentkezik.

Találódíj:

Ha a talált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó méltányos összegű találódíjra jogosult, ha mindent megtett annak érdekében, hogy a tulajdonos a dolgot visszakaphassa. A találódíj a találótársakat egyenlő arányban illeti meg.

A találó a talált dolog kiadását költségkövetelésének és találódíjának kielégítéséig megtagadhatja.

A találót ezek a jogok akkor is megilletik, ha a talált dolgot a hatóságnak adta át.

A hatóság a dolgot vagy az értékesítéséből befolyt vételárat a találó hozzájárulásával adhatja ki az átvételre jogosulnak, kivéve, ha az átvételre jogosult a dolog értékét a hatóságnál letétbe helyezi. A letétbe helyezett összeg a letett dolog helyébe lép.

A tulajdonjog és az értékesítés során befolyt vételár sorsa, ha a jogosult nem jelentkezik:

Ha a talált dolog tulajdonosa, elvesztője vagy az átvételre jogosult más személy az egyéves, élő állat esetén három hónapos határidőn belül nem jelentkezik, és a dolgon a találó sem szerez tulajdonjogot, a tulajdonjog vagy a dolog értékesítéséből befolyt vételár az államot illeti.

Kapcsolódó jogszabályok:

3. Civil szervezetek támogatása

Ügyintéző: Királyné Csermák Magdolna hatósági és önkormányzati csoportvezető

E-mail: hatosagicsoport@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-038, Fax: 62/573-042

Ügyleírás:

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokról szóló 19/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete szabályozza a civil szervezetek támogatásának rendjét.

A rendelet személy hatálya kiterjed a Röszke Község közigazgatási területén működő államháztartáson kívüli jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, helyi önszerveződő közösségekre, valamint a természetes személyekre (a továbbiakban együtt: támogatott).

A rendelt tárgyi hatálya kiterjed minden, az államháztartáson kívüli forrás átvételére és – az alább meghatározott kivételekkel – Röszke Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által az államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadására.

A rendelet tárgyi hatálya nem terjed ki:

a) a más önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati támogatási formákra, így különösen a szociális ellátásokra, a szociálisan rászorultak részére megállapított pénzbeli támogatásokra, az ösztöndíjakra, a lakáscélú támogatásokra,

b) jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatásokra, valamint

c) a közfeladat ellátására kötött megállapodás keretében átadott pénzeszközökre.

A pályázati úton biztosított támogatás esetében a támogatásra vonatkozó pályázat kiírásáról, a támogatás odaítéléséről, a támogatási szerződés módosításáról és a nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználása elszámolásának elfogadásáról, elutasításáról – az alapítványok támogatása kivételével – a tárgyévi költségvetési rendeletben foglaltak alapján a Civil Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

A kérelemre, egyedi döntés alapján biztosított támogatás esetében a támogatás odaítéléséről, a támogatási szerződés módosításáról és a nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználása elszámolásának elfogadásáról, elutasításáról – az alapítványok támogatása kivételével – a tárgyévi költségvetési rendeletben foglaltak alapján a Bizottság dönt.

A támogatás nyújtásának alapelvei, a támogatás odaítélése:

A pályázati felhívást helyben szokásos módon kerül közzétételre és megküldésre mindazoknak, akik az előző évben a pályázati eljárás keretében támogatásban részesültek.

Támogatásban részesülhet az a természetes személy, államháztartás körébe nem tartozó jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, helyi önszerveződő közösség, aki/amely az önkormányzathoz támogatás iránti írásbeli pályázatot vagy kérelmet nyújtott be és aki/amely a korábban kapott támogatással határidőre, hitelesített bizonylatokkal elszámolt.

Pályázati úton biztosított támogatás esetében a pályázatok a Pályázati adatlap kitöltésével nyújthatók be, az abban foglalt tartalmi és formai követelményekkel. A pályázathoz csatolni kell a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény alapján kiállított összeférhetetlenségről és érintettségről szóló nyilatkozatokat és amennyiben érintettség áll fenn, úgy a közzétételi kérelmet is.

A pályázatot és mellékleteit a Röszkei Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: polgármesteri hivatal) egy eredeti példányban, papíralapon kell benyújtani.

A pályázatok benyújtására megállapított határidő leteltét követően a polgármesteri hivatal megvizsgálja, hogy a pályázatok megfelelnek-e az e rendeletben és a pályázati kiírásban meghatározott feltételeknek.

Hiányos pályázat esetén a pályázót a jegyző egy alkalommal legfeljebb 8 napos határidő tűzésével felszólítja hiánypótlásra.

A kérelemre, egyedi döntéssel nyújtott támogatás esetében a kérelmet a polgármesteri hivatalhoz egy eredeti példányban, papíralapon kell benyújtani.

A támogatásra vonatkozó döntésnek tartalmaznia kell a támogatott nevét, a támogatás összegét, valamint a támogatás célját.

A támogatási szerződés:

Az önkormányzat által nyújtott céljellegű, fejlesztési vagy működési célú támogatások esetén – értékhatárra vonatkozó korlátozás nélkül – a támogatás folyósítására szerződést kell kötni a támogatottal. A szerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a szerződő felek megnevezését, címét, képviseletében eljáró személyeket,

b) a forrás nyújtásáról szóló döntés számát,

c) a forrás összegét,

d) a forrás felhasználásának célját,

e) a forrás felhasználásának feltételeit,

f) a pénzügyi teljesítést,

g) a teljesítés ütemezését,

h) a nem cél szerinti felhasználás, továbbá a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétel esetén a visszatérítési kötelezettséget, a visszatérítés időpontját, időtartamát és feltételeit,

i) a pénzügyi elszámolás módját, helyét és határidejét,

j) a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítésének következményeit.

A támogatási szerződésben rendelkezni kell arról is, hogy a támogatást a támogatott részére történő átutalás időpontjától a Ptk. szerinti késedelmi kamattal növelten kell visszafizetni, amennyiben a támogatott nem tud megfelelően elszámolni a támogatás felhasználásáról.

A támogatott a kapott támogatási összeget kizárólag a támogatási szerződésben megjelölt célokra fordíthatja, más személy vagy szervezet részére támogatásként tovább nem adhatja. Amennyiben a támogatott alaptevékenysége alapján támogatás nyújtására fordítja a támogatás összegét, a támogatottól köteles az e rendelet előírásai szerinti elszámolást kérni, és azt az önkormányzat részére a benyújtott elszámoló lap mellékleteként csatolni.

A támogatott a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett önkormányzati forrást köteles – az erre irányuló felszólítást követő 15 napon belül - az önkormányzat számlájára visszafizetni.

A támogatási szerződés aláírására a polgármester jogosult.

A támogatást a támogatási szerződés mindkét fél általi aláírását követően elsősorban átutalással, különösen indokolt esetben házi pénztár útján lehet teljesíteni.

Az elszámolás:

A nyújtott támogatás célnak megfelelő, jogszerű felhasználásáról a támogatott köteles a támogatási szerződésben foglalt határidőig elszámolni a polgármesteri hivatal felé.

A támogatott pénzügyi elszámolása a támogatási céllal kapcsolatosan felmerült költségekről kiállított, a támogatott képviselője által hitelesített számlamásolatokkal, számviteli bizonylatokkal és elszámoló lappal történik.

A támogatónak az elszámolásban feltüntetett és csatolt bizonylatmásolatok eredeti példányain szükséges feltüntetni a támogatót, a határozatszámot, a támogatás jogcímét.

A támogatott köteles a pénzügyi elszámoláshoz szakmai beszámolót mellékelni, mely tartalmazza a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséről szóló értékelést, az elért eredményeket.

A támogatott különösen indokolt esetben kérheti az elszámolási határidő meghosszabbítását, vagy a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosításának engedélyezését. A kérelmet írásban kell benyújtani a polgármesteri hivatalhoz, legkésőbb az eredeti elszámolási határidő lejártáig.

A benyújtott elszámolásokat a polgármesteri hivatal ellenőrizni köteles, hogy a felhasználás a célnak megfelelően és jogszerűen történt-e. A tartalmi és számszaki ellenőrzés tényét és annak elfogadását a benyújtott elszámoló lapon dokumentálni kell.

Ha a támogatott a szerződésben foglalt elszámolási határidőig nem, vagy nem szabályos módon számolt el a támogatás felhasználásáról, a jegyző 15 napos határidő kitűzésével felszólítja a számadási kötelezettségének teljesítésére, illetve felhívja hiánypótlásra.

Az ellenőrzést követően az elszámolást a jegyző annak elfogadása, elutasítása vagy részben történő elutasítása végett a Bizottság elé terjeszti.

Az elutasított, vagy a részben elutasított elszámolás esetén a támogatott köteles a támogatási összeget, vagy a támogatási összegnek az elszámolás el nem fogadott részére eső összegét 15 napon belül az önkormányzat számlájára visszafizetni.

A fel nem használt támogatást - a célra fel nem használt támogatási összeg más célú hasznosítására vonatkozó kérelem benyújtása hiányában vagy az erre irányuló kérelem elutasítása esetén - a támogatott köteles 15 napon belül az önkormányzat számlájára visszafizetni.

A támogatás felhasználásával kapcsolatban a támogatottnál helyszíni ellenőrzés végezhető.

A támogatási szerződés módosítása, elállás a szerződéstől:

Támogatást nyújtó a szerződéstől eláll, amennyiben a támogatott valótlan adatot szolgáltatott.

A támogatási szerződés módosítására a támogatott írásbeli kérelme alapján kerül sor. Módosításnak minősül különösen az elszámolási határidő meghosszabbítása.

Nyilvántartás és közzététel:

A támogatással kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek.

A támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a polgármesteri hivatal köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, címét, a támogatást nyújtó megnevezését, a támogatott képviselőjének nevét, a támogatás összegét és célját, az átutalás vagy házipénztárból történt kifizetés időpontját, a támogatás célszerinti felhasználása elszámolásának határidejét, az elszámolás időpontját, valamint az elszámolás és bizonylat fellelhetőségét, a bizonylat számát.

A támogatásokkal kapcsolatos közzétételről a polgármesteri hivatal köteles gondoskodni.

Kapcsolódó jogszabályok:

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2016. (XI. 30.) önkormányzati rendelete

az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó szabályokról

ANYAKÖNYVI ÜGYEK

Ügyintéző: Bite Sándorné anyakönyvvezető és szociális ügyintéző

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

Tel.: 62/573-030, Fax: 62/573-042

1. Születés anyakönyvezése

Ügyleírás:

A születést a születés helye szerinti anyakönyvvezetőnek be kell jelenteni a születést követő első munkanapon. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek.

Illetékesség: születés helye szerinti anyakönyvvezető

Eljárás illetéke: illetékmentes

Szükséges okiratok:

- Jegyzőkönyv születés bejelentéséről

- Az anya érvényes személyazonosító igazolványa (vagy érvényes útlevele) és személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa

- Külföldi állampolgár (aki nem rendelkezik bevándorolt, letelepedett státussal) útlevele, és – amennyiben az anya házasságban él – a külföldi házassági okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása; ha az anya családi állapota hajadon, a családi állapotát igazoló okirat szintén hitelesített magyar nyelvű fordításban, ha az anya elvált, a házasságot és annak megszűnését igazoló külföldi okirat hitelesített magyar nyelvű fordítása (Figyelem! Csak az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda fordítása fogadható el)

- Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat (amennyiben a szülők nem élnek házassági kötelékben, és az apa a gyermeket magáénak elismerte)

- Házassági anyakönyvi kivonat, vagy más okirat, mely tartalmazza a gyermek születési családi nevére vonatkozó megállapodást (amennyiben a szülők a házasságban saját nevüket viselik)

2. Halálozás anyakönyvezése

Ügyleírás:

A halálesetet anyakönyvezés végett az azt követő első munkanapon be kell jelenteni a haláleset helye szerint illetékes anyakönyvvezetőnél. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentőnek közölnie és igazolnia kell mindazokat az adatokat, amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. Az anyakönyvezést a hozzátartozó vagy személyesen, vagy megbízás útján – temetkezési vállalat közbenjárásával – kezdeményezi. Amennyiben az anyakönyvezés temetkezési vállalkozó megbízása útján történik, a szükséges okiratokon kívül csatolni kell a hozzátartozó írásos, szabályszerű meghatalmazását. Az eljárás - beleértve a „Halotti anyakönyvi kivonat” kiállítását -, illetékmentes. Az anyakönyvvezető az eljárás során az elhalt magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy okmányait bevonja, s továbbítja az Okmányirodának. Az okmányokat – a hozzátartozó külön kérésére – az illetékes Okmányiroda érvénytelenítés után visszajuttatja a hozzátartozó által megjelölt címre.

Illetékesség: haláleset bekövetkezési helye szerint illetékes anyakönyvvezető

Eljárás illetéke: illetékmentes

Szükséges okiratok:

- Jegyzőkönyv a haláleset bejelentéséről (intézeti halálesetkor az intézet állítja ki)

- Halottvizsgálati bizonyítvány I-IV példánya (az intézet vagy az orvos állítja ki)

- Az elhalt személy azonosítására és állampolgárságának igazolására szolgáló okmány (személyazonosító igazolvány, útlevél, 2001. után kiállított vezetői engedély)

- Az elhalt személyi azonosítót és lakcímét igazoló hatósági igazolvány

- Az elhalt születési anyakönyvi kivonata (ha az a bejelentő rendelkezésére áll)

- Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy személyazonosító okmányai, személyi azonosítót és lakcímét igazoló hatósági igazolványa

- Az elhalt családi állapotát igazoló okiratok:

a) Az elhalt házassági anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota házas, és az bejelentő rendelkezésére áll)

b) Az elhalt házastársának halotti anyakönyvi kivonata (ha az elhalt családi állapota özvegy, és az a bejelentő rendelkezésére áll)

c) Jogerős bírósági ítélet vagy a házasság megszűnésének tényét is igazoló házassági anyakönyvi kivonat (ha az elhalt családi állapota elvált, s az a bejelentő rendelkezésére áll)

d) A volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okirata, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota özvegy bejegyzett élettárs)

e) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetését igazoló jogerős közjegyzői végzés, vagy annak felbontását vagy érvénytelenné nyilvánítását igazoló jogerős bírósági vagy hatósági határozat, vagy az e tényt tartalmazó, a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okirat (ha az elhalt családi állapota elvált bejegyzett élettárs, vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt.)

f) Bevándorolt, letelepedett, vagy menekült státussal rendelkező elhalt személy családi állapotát igazoló okirata hitelesített magyar nyelvű fordításban. (házassági anyakönyvi kivonat /ha az elhalt családi állapota házas/, elhalt házastárs halotti anyakönyvi kivonata /ha az elhalt családi állapota özvegy/, jogerős bírósági határozat (ha az elhalt családi állapota elvált), illetve nőtlen, hajadon családi állapotot igazoló okirat) Figyelem! Csak az Országos Fordító –és Fordításhitelesítő Iroda fordítása fogadható el!

3. Házasságkötési szándék bejelentése

Ügyleírás:

Hazánkban házasságkötés akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók az anyakönyvvezető előtt kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek. A házasságkötés csak az anyakönyvvezető előtt lehet érvényes, melyet egy férfi és egy nő köthet egymással. Házasságkötési szándékukat a házasulók az ország bármelyik települési önkormányzat polgármesteri hivatalának anyakönyvvezetője előtt bejelenthetik. A házasulók személyes megjelenése kötelező, melynek során igazolni kell személyazonosságukat és állampolgárságukat, a tervezett házasságkötés törvényes feltételeit és az anyakönyvvezető által feltett kérdésekre vonatkozóan nyilatkozatokat kell tenniük. A házasságkötési szándék bejelentéséről, a bemutatott okiratokról és egyéb nyilatkozatokról az anyakönyvvezető jegyzőkönyvet készít. A házasságkötés legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tűzhető ki, ugyanakkor a jegyzőkönyv a felvételtől számított 6 hónapig érvényes. Amennyiben 6 hónapon belül a házasságkötésre nem kerül sor, de a szándék továbbra is fennáll, a házasulóknak azt újból be kell jelenteni. A házasságkötést megelőző eljárásnak (beleértve az első ízben kiállított házassági anyakönyvi kivonatot is) anyagi vonzata nincs.

A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és a fizetendő díjak mértékéről:

A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezése iránt – a házasságkötési szándék bejelentésével egyidejűleg – kérelmet kell benyújtani az anykönyvvezetőnél. Hivatali helyiségen kívüli házasságkötés csak arra méltó, ünnepélyes helyszínen és körülmények között, külső zavaró hatások kizárhatósága esetén engedélyezhető.

A hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként díjat kell fizetni, kivéve, ha a hivatalos helyiségen kívüli házasságkötésre rendkívüli körülmény miatt kerül sor. Rendkívüli körülménynek minősül különösen, ha valamelyik házasuló fél számára mozgáskorlátozottsága, egészségi állapota, kora miatt jelentős erőfeszítés lenne a hivatalos helyiségben történő megjelenés. E körülmény fennállását kérelmükben a felek megjelölni kötelesek.

A hivatali helyiségen kívüli házasságkötés esetén – függetlenül annak időpontjától – a többletszolgáltatás ellentételezéseként 30.000,- forint mértékű díjat kell fizetni az Röszke Község Önkormányzata részére.

A hivatali munkaidőn kívül, a hivatali helyiségben történő házasságkötés esetén a többletszolgáltatás ellentételezéseként az Önkormányzat részére 10.000,- forint mértékű díjat kell fizetni.

Illetékesség: az az anyakönyvvezető jár el, ahol a házasulók a házasságkötési szándékot bejelentették

Szükséges okiratok:

- a házasulók érvényes személyazonosító igazolványa vagy útlevele

- a házasulók személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)

- házasulók születési anyakönyvi kivonata

- a házasulandók családi állapotának igazolása céljából:

a) elvált családi állapot esetén az utolsó megszűnt házasság felbontását, vagy érvénytelenné nyilvánítását tartalmazó házassági anyakönyvi okirat

b) özvegy családi állapot estén a volt házastárs halotti anyakönyvi kivonatát, vagy a házastárs halálát megjegyzésként tartalmazó házassági anyakönyvi kivonatot, vagy a házastárs holtnak nyilvánító, illetőleg halál tényét megállapító jogerős bírói határozatot tartalmazó házassági anyakönyvi okiratot kell bemutatni

c) elvált bejegyzett élettárs vagy bejegyzett élettársi kapcsolata megszűnt családi állapot esetén: a bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttét igazoló anyakönyvi kivonat vagy közjegyzői végzés, vagy bírósági határozat a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséről

d) özvegy bejegyzett élettárs családi állapot esetén: a volt bejegyzett élettárs halotti anyakönyvi okiratát, vagy a bejegyzett élettárs halálát megjegyzésként tartalmazó a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvéből kiállított anyakönyvi okiratot kell bemutatni

e) külföldi állampolgárok esetében tanúsítvány szükséges, amely tartalmazza a nem magyar állampolgárságú házasuló természetes személyazonosító adatait, nemét, lakcímét, családi állapotát, állampolgárságát, és azt a tényt, hogy személyes joga szerint a tervezett házasságkötésének törvényes akadálya nincs. Amennyiben a tanúsítvány nem magyar nyelven került kiállításra, úgy azt hitelesített magyar nyelvű fordításban kell bemutatni. Figyelem! A fordítás csak akkor tekinthető hitelesnek, ha azt az Országot Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda, vagy a konzul fordította és hitelesítette A külföldi okiratok elfogadhatóságát vizsgálni kell, ezért további diplomáciai felülhitelesítésre, vagy apostille bélyegző lenyomatokra lehet szükség.

4. Névváltoztatás

Ügyleírás:

A házassági név és a születési név megváltoztatására eltérő eljárási szabályok vonatkoznak. A házassági nevet az anyakönyvvezető módosíthatja, a születési név megváltoztatását evet pedig az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti.

Születési névváltoztatás:

Születési névváltoztatási kérelemhez szükséges:

- 10.000 Ft értékű illetékbélyeg, ha az első kérelem kerül beadásra,

- 50.000 Ft értékű illetékbélyeg, minden további kérelem,

- érvényes személyazonosító igazolvány (vagy más személyazonosításra szolgáló okirat)

- személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)

- születési és házassági anyakönyvi kivonat

Magyar állampolgár születési családi és utónevének megváltoztatását - kérelmére - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezheti. Kiskorú gyermek születési nevének megváltoztatását törvényes képviselője, a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy kérelmét pedig a gondnoka terjesztheti elő.

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alatt álló személy - amennyiben a korlátozás a névváltoztatás jogát is érinti - csak gondnokának hozzájárulásával kérheti születési nevének megváltoztatását.

A szülő családi nevének megváltoztatása - ha a szülő ennek ellenkezőjét kifejezetten nem kéri - kiterjed a családi nevét viselő kiskorú gyermek családi nevére is. Ha a nevet változtató házastárs nevét a másik házastárs valamilyen formában viseli, rá is kiterjed a névváltoztatás.

A magyar hagyományoktól eltérő hangzású, magyartalanul képzett név, történelmi név, régies írásmóddal írott családi név felvételét - különös méltánylást érdemlő körülmények kivételével - az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter nem engedélyezi.

Amennyiben a névváltoztatással érintett anyakönyvi esemény külföldön történt, a névváltoztatás engedélyezésének feltétele a hazai anyakönyvezés, tehát az anyakönyvvezetőnél a külföldön történt eseményt (házasságkötés, válás, születés stb.) a kérelem benyújtása előtt anyakönyveztetni kell.

A születési név megváltoztatása iránti kérelmet személyesen kell benyújtani a lakóhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, a helyben kapott formanyomtatványon, külföldön élő magyar állampolgár esetében az illetékes konzuli tisztviselőnél.

A kérelemnek tartalmaznia kell:

• a kérelmező személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét, továbbá családi állapotát, házasságkötésének

helyét, idejét, lakóhelyét, annak hiányában tartózkodási helyét, értesítési címét, személyazonosságát és magyar állampolgárságát igazoló okiratának számát és érvényességi idejét;

• amennyiben a kérelmező családi állapota házas, a névváltoztatással érintett házastársa személyi adatait (születési családi és utónevét, házassági nevét, születési helyét, anyja születési nevét), személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;

• a kérelmező kiskorú gyermeke(i) személyi adatait (születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési nevét) személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét;a kérelem indokolását; nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező - születési vagy házassági - nevét az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter korábban megváltoztatta-e;

• a születési név megváltoztatására irányuló kérelemben meg kell jelölni azt a családi, illetve utónevet, melyet a kérelmező új névként kíván viselni.

A névváltoztatásról az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter okiratot állít ki, és elrendeli a névváltoztatás anyakönyvi bejegyzését. Akinek a névváltoztatását az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte, az új nevet az okirat kézhezvételétől jogosult és köteles viselni.

Házassági névváltoztatás:

Házassági névváltoztatáshoz szükséges:

- 5.000 Ft értékű illetékbélyeg

- érvényes személyazonosító igazolvány (vagy más személyazonosításra szolgáló okirat)

- személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági bizonyítványa (lakcímkártya)

- házassági anyakönyvi kivonat

A házassági név megváltoztatására irányuló kérelem illetéke 5.000 Ft.

A házassági névviselési forma - a házasság fennállása alatt, illetve annak megszűnése után az érintett kérelmére módosítható, erről Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (2013. évi V. törvény Negyedik Könyve) rendelkezik. A házassági név módosítására irányuló eljárás lefolytatására a házasságkötés helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes, de a kérelem előterjeszthető a lakcím szerint illetékes anyakönyvvezetőnél is. A házastársa nevét viselő személy a házasságkötés folytán szerzett nevet (a házastársa nevét) névváltoztatással nem változtathatja meg.

A feleség a házasság megszűnését követően nem viselheti a volt férje nevét a házasságra utaló toldással (pl. Kovács Jánosné), ha:

- azt a házasság fennállása alatt nem viselte,

- a bíróság a volt férj kérelmére eltiltja a volt feleséget ettől, amennyiben a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték,

- a volt feleség újabb házasságot köt (ha esetleg ez is megszűnne, akkor sem viselheti ezt a nevet).

Amennyiben magyar állampolgár külföldön köt házasságot, a neve a magyar névviselési szabályoktól eltérően is megváltozhat. Ilyen esetben a hazai anyakönyvezéskor, a név bejegyzése során az anyakönyvvezető úgy jár el, mintha a névváltoztatást az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter engedélyezte volna, azzal a különbséggel, hogy a névváltozásról az anyakönyvekért felelős minisztert, és a születést nyilvántartó anyakönyvvezetőt is értesíti.

5. Családi jogállás rendezésével, apai elismerő nyilatkozat felvételével kapcsolatos ügyek

Ügyleírás:

Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lakóhelytől függetlenül bármelyik anyakönyvi hivatalban vagy bármelyik kormányhivatal gyámügyi osztályán tehetnek a szülők, ahogy egy nőgyógyász megállapítja a várandósság tényét.

Előre történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:

Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges.

A jegyzőkönyv felvételéhez szükséges:

- mindkét szülő érvényes személyi igazolványa vagy érvényes magyar útlevele, valamint lakcímét igazoló lakcímkártyája

- az anya elvált családi állapota esetén záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős bontóítélete. Ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata.

- szakorvosi igazolás a fogantatás vélelmezhető és a szülés várható időpontjáról, melyet szülész-nőgyógyász állít ki külön lapon, kifejezetten apai elismerő nyilatkozathoz.

Ha a gyermek reprodukciós eljárásban fogant, apai elismerés nem tehető. Ebben az esetben a gyermek születése előtt egy családi név megállapodásra irányuló nyilatkozatot kell tenniük az anyakönyvvezetőnél.

Ha az egyik fél külföldi állampolgár, kérjük Önöket, hogy tájékozódjanak személyesen az anyakönyvvezetőnél.

A gyermek megszületése után történő teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele:

Megtételéhez mindkét szülő egyidejű, személyes jelenléte szükséges. Valamint:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímkártyája

- az anya családi állapotát igazoló okirata (ha az anya elvált, a záradékolt házassági kivonata, vagy eredeti, jogerős bontóítélete; ha az anya özvegy, az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonata)

Ha a gyermek születési adatai nem szerepelnek az Elektronikus Anyakönyvi Rendszerben, úgy az apa adatainak bejegyzésére a gyermek születési helye szerinti anyakönyvvezető az illetékes.

Illetékesség: bármelyik anyakönyvvezető

Eljárás illetéke: illetékmentes

Kapcsolódó jogszabályok:

az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

az anyakönyvezési feladatok ellátásának részletes szabályairól szóló 32/2014 (V.19.) KIM rendelet

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2016. (IV. 13.) önkormányzati rendelete a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés engedélyezésének szabályairól és a fizetendő díjak mértékéről

BIRTOKVÉDELMI ELJÁRÁS

Ügyintéző: Királyné Csermák Magdolna hatósági és önkormányzati csoportvezető

E-mail: hatosagicsoport@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-038, Fax: 62/573-042

Ügyintézési határidő: 15 nap, melybe nem számít bele a jegyzői megkeresés postára adásától kézbesítéséig, visszaérkezéséig terjedő idő és kézbesítéstől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig, megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.

Illetékességi terület:

Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

A birtokvédelem kérdéskörét a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:1 § – 5:8 §-aiban foglalt rendelkezések szabályozzák. A Ptk. 5:5. § (1) bekezdése alapján a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).

A közigazgatási úton nyújtott birtokvédelem a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül történt birtokháborítás esetén vehető igénybe. A birtokvédelmi eljárás során pusztán ténykérdések vizsgálatára kerül sor, azaz annak van döntő szerepe, hogy az eredeti birtokhelyzetben történt-e olyan változás, amelyet a birtokháborító személy tilos önhatalommal, jogellenesen valósított meg. Az eljárás elsődleges célja tehát az eredeti állapot helyreállítása, illetőleg annak fenntartása. Amennyiben a birtokháborítás egy éven túl történt, vagy ha a birtokháborítás jogalapja is vitás, a birtoklásában sérelmet szenvedett fél bíróság előtt kérheti a birtokháborítás megállapítását.

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, amelyet annál a jegyzőnél lehet kezdeményezni, amelynek illetékességi területén a birtoksértés történt. A kérelmet írásban, vagy szóban; személyesen vagy meghatalmazott útján lehet benyújtani. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Kormányrendelet 2. §-a szerint a kérelemnek következő adatokat kell tartalmaznia

- a kérelmező pontos nevét és címét; (a kérelmet a birtoklásban megzavart, vagy birtokától megfosztott személy nyújthatja be, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan tulajdonosa.)

- ha a kérelmező meghatalmazott képviselő útján jár el, a meghatalmazását igazoló magánokiratot vagy közokiratot csatolni kell a kérelemhez.

- a birtoksértő pontos nevét és címét, jogi személy esetén nevét és székhelyét; panaszolt fél a birtoksértést elkövető személy, aki nem minden esetben az ingó vagy ingatlan dolog tulajdonosa, hanem például a bérlő is lehet.

(Ismeretlen személy ellen birtokvédelmi eljárás lefolytatása nem kezdeményezhető. A jegyző egyéb adatok alapján - pl. gépjármű rendszáma - a panaszolt fél nevét és lakcímét nem állapíthatja meg.)

- a birtokvitával érintett dolog megjelölését és annak helyét (mely ingó vagy ingatlan dologról van szó, pontoson hol helyezkedik el)

- a birtoksértés időpontját és annak részletes leírását (pontosan mióta tart a panaszolt állapot, miben merül ki a birtoksértő magatartás, és miben változtatta meg az eredeti állapotot, próbálta-e a kérelmező felszólítani a birtoksértőt magatartása abbahagyására, tett-e kísérletet birtoka visszaszerzésére)

- a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet, azaz a kérelmező milyen módon kívánja megszüntettetni a panaszolt állapotot (például a birtoksértő biztosítson kulcsot a bejutáshoz, biztosítsa a hozzáférést az ingatlanhoz).

- ha megalapozott a birtoksértés megismétlésétől való félelem, a jövőbeni eltiltást is kérni kell.

- a kérelemben foglaltak igazolására szolgáló bizonyítékokat. A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak kell bizonyítani, akinek érdekében áll, hogy azokat a döntés során figyelembe vegye az eljáró hatóság. E szabályok szerint a jegyző nem folytathat le hivatalból bizonyítási eljárást, a bizonyítékokat (okiratok, fényképek, helyszínrajz) a kérelmezőnek kell benyújtani, valamint indítványoznia a tárgyalást, illetve szemle tartását, tanú meghallgatását.

Amennyiben semmilyen bizonyítékot nem nyújtanak be, bizonyítási indítványt nem tesznek, a jegyző a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

A kérelmet, illetve annak mellékleteit eggyel több példányban kell benyújtani, mint amennyi féllel szemben kezdeményezték a birtokvédelmet.

A birtokvita eldöntéséhez szükséges tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a jegyző valónak fogadja el, vagyis az eljárás során a bizonyítási teher az ügyfeleken van.

Az eljárás megindulásától számított három napon belül megküldi a jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az ellenérdekű félnek.

A jegyző az eljárás során köteles tájékoztatni az eljárás valamennyi résztvevőjét az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről. A tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadhatja be, ezt követően a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát az eredeti birtokállapot helyreállításáról vagy a kérelem elutasításáról.

Ha a birtokháborítás tényét a hatóság megállapítja, a birtokháborító felet kötelezi az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetve ha annak ismétlődésétől lehet tartani, erre irányuló kérelem esetén eltiltja a jövőbeni birtokháborító magatartástól.

A kérelem elutasítása több okból történhet:

a kérelmet a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
megállapítja hatásköre vagy illetékessége hiányát
a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő
ha az eljárás okafogyottá vált, valamelyik fél halála (jogi személy jogutód nélküli megszűnése) miatt
a birtokvédelmet kérő a kérelem valamelyik tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott
az illetékfizetési kötelezettségének felhívásra nem tett eleget
ha a birtokvédelmet kérő ugyanarra a birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, ez szintén ok a kérelem elutasítására, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.

Illeték mértéke: a birtokvédelmi eljárás illetékköteles, 3.000,-Ft illetékbélyeget kell leróni a birtokvédelmi kérelmen. Lehetőség van az eljárásban költségmentességet kérni, amennyiben a kérelmet benyújtó a költségmentességi feltételeknek megfelel.

Amennyiben a kérelmező hiánypótlási felhívás ellenére sem fizeti meg az illetéket, az eljárást meg kell szüntetni.

Kapcsolódó jogszabályok:

- a polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

- a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet

GYERMEKVÉDELMI ÜGYEK

1. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet megállapítása

Ügyintéző: Bite Sándorné anyakönyvvezető és szociális ügyintéző

- a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

Tel.: 62/573-030, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület:

Röszke község közigazgatási területe

Az eljárás költség és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 21 nap

Ügyleírás:

A hatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A kérelemhez mellékelni kell:

a) a szülő, családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége tekintetében a gyermeket együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, a családbafogadó gyám iskolai végzettségre vonatkozó önkéntes adatszolgáltatását a kérelem B) lapján,

b) az alacsony foglalkoztatottság tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Törvény) 18. §-a alapján vezetett nyilvántartás vagy a Törvény 33. §-a szerinti ellátásra való jogosultság hiányában az állami foglalkoztatási szervnek a gyermeket nevelő szülők bármelyikének, a családbafogadó gyámnak az álláskeresőként történő nyilvántartásáról szóló igazolása,

c) a lakókörnyezet, illetve lakáskörülmények tekintetében az elvégzett vagy beszerzett, a kérelem 3/A. melléklete szerinti környezettanulmány vagy a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti, hat hónapnál nem régebbi, ugyanazon a címen elvégzett környezettanulmány.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű

a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll.

Kapcsolódó jogszabályok:

- a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet

- a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006.(XII.23.) Korm. rendelet

2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

Ügyintéző: Bite Sándorné anyakönyvvezető és szociális ügyintéző

- 1997. évi XXXI. törvény - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Tel.: 62/573-030, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület:

Röszke község közigazgatási területe

Az eljárás költség és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 21 nap

Ügyleírás:

Az eljárás kérelemre indul, amelyhez mellékelni kell:

- vagyonnyilatkozat

- jövedelemigazolások: a kérelmező és a vele együtt élő családtagjainak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap nettó jövedelmét tanúsító iratok

Jövedelemnek számít: a munkavégzésből származó alkalmi, illetve rendszeres bevétel, családi pótlék, tartásdíj, felsőfokú intézmény által folyósított tanulmányi ösztöndíj, rendszeres szociális segély, öregségi és rokkantsági nyugdíj, árvaellátás, özvegyi nyugdíj, GYES, GYET, stb.)

Nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap jövedelmét igazoló dokumentumok

18. életévet betöltött gyermek esetén az oktatási intézmény igazolása a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról
válás és egyéb esetekben a bírósági, gyámhatósági határozatok (a gyermek elhelyezése, ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozottak)
egyedülálló szülő esetén az erre vonatkozó nyilatkozat (egyedülálló, aki: hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa)
tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, az egészségi állapotára vonatkozó igazolás
igazolás a fizetett/kapott tartásdíj összegéről

Annak a gyermeknek állapítható meg a kedvezményre való jogosultsága, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg:

a.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-át (39.900 Ft,-)

- ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza,

- vagy a gyermek tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos,

- vagy ha a nagykorúvá vált gyermek nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat és még nem töltötte be a 23. életévét,

- illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem töltötte be;

b.) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130 %-át (37.050 Ft,-)

- az a) pont alá nem tartozó esetekben feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg a törvény által meghatározott értéket.

A gyermekvédelmi kedvezmény alapján a jogosult:

- ingyenes gyermekétkeztetést vehet igénybe a gyermek a bölcsőde, óvoda és az általános iskola hetedik osztályáig, 50 %-os térítési díjkedvezményben részesül a felső tagozatos és középiskolás tanuló

- évente kétszer (júliusban és novemberben) pénzbeli/természetbeni támogatásban részesül

- tankönyvtámogatást élvez.

Az ellátás iránti kérelem elbírálásának előkészítése érdekében az Önkormányzat környezettanulmányt is készíthet.

Kapcsolódó jogszabályok:

- 149/1997. (IX..10. ) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról

- 331/2006.( XII.23.) Korm. rendelet. a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről

HAGYATÉKI ÜGYEK

Ügyintéző: Királyné Csermák Magdolna hatósági és önkormányzati csoportvezető

E-mail: hatosagicsoport@roszkenet.hu

Tel.: 62/573-038, Fax: 62/573-042

Illetékesség: hagyatéki eljárásban az elhunyt állandó lakóhelye szerinti jegyző illetékes.

Illeték mértéke: A hagyatéki eljárás hivatalból indul és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 30 munkanap

Ügyleírás:

A halottvizsgálati bizonyítvány hagyatéki példányát, a halálesetet anyakönyvező anyakönyvvezető az elhunyt lakóhelye szerint illetékes jegyzőjének megküldi.

A halottvizsgálati bizonyítványon szereplő hozzátartozó írásban megkeresésre kerül, a hagyatéki leltár felvételéhez szükséges nyilatkozattételre. A meghallgatás helyéről és idejéről idézést bocsátunk ki. Az idézésben tájékoztatjuk arról is, hogy a leltárfelvételhez milyen dokumentumokra, adatokra lesz szükség.

A leltárfelvételhez elegendő az idézett személynek megjelenni, nincs szükség valamennyi öröklésre jogosultnak a jelenlétére.

Magyar állampolgár után belföldön maradt hagyatékot leltározni kell.

Ha az elhunyt után hagyaték nem maradt, arról jegyzőkönyvet készítünk.

A leltározás elkészítése az erre a célra rendszeresített, külön jogszabályban megállapított nyomtatvány kitöltésével történik.

A leltárt 30 napon belül el kell készíteni, e határidőt pedig attól a naptól kell számítani, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről okiratból tudomást szerzett.

Mit kell leltározni?

1. Magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont. Ingatlanhoz kapcsolódó jogokat pl: üdülési jog, zálogjog, jelzálogjog, kártérítés iránti jog.

2. Belföldön maradt ingóságokat, ha azok értéke meghaladja a 300.000.- Ft-ot, és

- a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, méhmagzat,

- cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett személy,

- ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatók,

- nincs ismert örökös,

- a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher várhatóan meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

3. Az elhunyt tulajdonában lévő folyószámlán lévő követelést, takarékbetétkönyvet, értékpapírokat, gépjárművet, önkéntes nyugdíjpénztári tagságot, szövetkezeti üzletrészt, gazdasági társasági tagságot.

4. A lajstromozott vagyontárgyakat olyan ingóságokat és jogokat, amelyekre vonatkozóan a tulajdonjog vagy a lajstromozott jog megszerzését belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő bejegyzés igazolja.

5. Az utolsó havi nyugdíjat, ha az elhunyt nem vette fel, és nincs vele egy háztartásban lakó – állandó lakcím bejelentéssel rendelkező – személy, aki a nyugdíj felvételére jogosult.

Mi a hagyatéki teher?

- az örökhagyó illő eltemettetésének költségei,

- a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint

- a hagyatéki eljárás költségei,

- az örökhagyó tartozásai,

- a kötelesrészen alapuló kötelezettségek,

- a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A hagyatéki leltár felvételét követően a hagyaték tárgyát képező vagyontárgyak forgalmi értékének megállapítása következik, amely egyben az öröklési illetékfizetés alapjául is szolgál. Az ingatlanok értékét az ingatlan fekvése szerint illetékes jegyző által az illetékekről szóló törvény szerint kiállított adó- és értékbizonyítvány adatai alapján tüntetjük fel. A leltárba felvett ingóságok értékére az öröklésben érdekeltek a tárgy általuk becsült értékének a megjelölésével nyilatkozatot tehetnek.

A hagyatéki leltárt a leltározás befejezését követően az illetékes közjegyzőhöz továbbítjuk. A hagyaték átadása a közjegyző feladata.

Póthagyatéki eljárás:

Ha a hagyatéki eljárás befejezése után kerül elő a hagyatékhoz tartozó valamilyen vagyontárgy, póthagyatéki eljárásnak van helye. Póthagyatéki eljárás az ügyfél kérelmére, vagy hivatalból indítható.

Kapcsolódó jogszabályok:

2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról

29/2010. (XII.31.) KIM rendelet a hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről

KERESKEDELMI ÉS IPARI ÜGYEK

1. Működési engedély, bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységek

Ügyintéző: Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző

Tel.: 62/573-041, Fax: 62/573-042

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Kormányrendelet értelmében kereskedelmi hatóságként a település jegyzője jár el.

Illetékesség:
A kereskedő székhelye szerinti település jegyzője:
- a csomagküldő kereskedelem,
- az automatából történő értékesítés,
- a közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetében.

A kereskedelmi tevékenység helye szerinti település jegyzője:
- az üzletben, bevásárlóközpontban,
- vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, továbbá
- a mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység,
- az üzleten kívüli kereskedelem,
- a közterületi és
- a közvetlen értékesítés esetében.

A 2009. október 1-jétől hatályos szabályozás értelmében működési engedélyt kell kérni az alább felsorolt, ún. üzletköteles termékek forgalmazása esetén:

a kémiai biztonságról szóló törvény szerinti veszélyes anyagok és készítmények;
az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó termékek;
állatgyógyászati készítmények és hatóanyagaik;
fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék (a játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével);
növényvédő szerek és hatóanyagaik;
nem veszélyes hulladék;
az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, kivéve a Jöt. szerinti tüzelőolaj, propán vagy propán-bután gáz és az üzemanyag.

A további termékek forgalmazása esetén működési engedélyt nem kell kérni, de a kereskedelmi tevékenység folytatására irányuló szándékot be kell jelenteni a jegyzőnek.

Amennyiben engedélyköteles termék kereskedelmét és bejelentés köteles termék kereskedelmét is folytatni kívánja a kereskedő, akkor az erre irányuló két beadványát egyszerre is benyújthatja hatóságunknál. Hatóságunk a bejelentést és az engedélykérelmet külön-külön bírálja el.

A működési engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét;
- a kereskedő cég cégjegyzékszámát, vagy egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói nyilvántartási számát;
- a kereskedő statisztikai számjelét;
- az üzlet adatait (címét, helyrajzi számát, alapterületét);
- az üzlet tulajdonosának nevét;
- nem tulajdonos kereskedő esetén az üzlet használatának jogcímét;
- az üzlet elnevezését (fantázianevét);
- az üzlet napi nyitvatartási idejét;
- a forgalmazni kívánt termékek körét (külön kiemelve az árusítani kívánt jövedéki termékeket);
- a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem);
- a kereskedő nyilatkozatát arról, hogy kéri-e az engedélyezési eljárásban szemle megtartását

A kérelemhez, bejelentéshez csatolni kell:

Új eljárást kell lefolytatni, működési engedély köteles terméket értékesítő üzlet nyitásakor, illetve működő üzlet esetében a működési engedélyen nem engedélyezett működési engedély köteles termékkör utólagos engedélyezésekor. Adatváltozásnak minősülő ügyek: névváltozás, székhelyváltozás, cégjegyzékszám, vagy statisztikai számjel változás, fantázianév-változás, jogutódlás (üzemeltető váltás).

- nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);

- haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot;

- közös tulajdonban álló üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

A kérelem alapján hatóságunk engedélyezési eljárást folytat le, melynek során szakhatósági megkeresést végez és a kérelem beérkezésétől számított 21 napon belül dönt a működési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról.

A bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell:

a kereskedő nevét, címét, illetve székhelyét;
a kereskedő cég cégjegyzékszámát, vagy egyéni vállalkozó esetében egyéni vállalkozói nyilvántartási számát;
a kereskedő statisztikai számjelét;
az üzlet adatait (címét, helyrajzi számát, alapterületét);
az üzlet tulajdonosának nevét;
nem tulajdonos kereskedő esetén az üzlet használatának jogcímét;
az üzlet elnevezését (fantázianevét);
az üzlet napi nyitvatartási idejét;
a forgalmazni kívánt termékek körét (külön kiemelve az árusítani kívánt jövedéki termékeket),
a folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellegét (kiskereskedelem vagy nagykereskedelem, illetve ügynöki kereskedelmi tevékenység)

A kérelemhez, bejelentéshez csatolni kell:

3.000 Ft illetékbélyeget;
nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okiratot (a tulajdoni lap kivételével);
haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okiratot;
közös tulajdonban álló üzlet esetében pedig, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okiratot.

A bejelentés benyújtását követően a hatóság a bejelentett tevékenységet nyilvántartásba veszi és a nyilvántartásba vételről igazolást állít ki.

Egyes termékek forgalmazásához más hatóság engedélye szükséges (külön engedély). Ilyenkor a külön engedély iránti kérelmet a bejelentéssel egyidejűleg kell benyújtani. Az adott tevékenység bejelentésének tudomásul vétele csak a külön engedély alapján lehetséges. A bejelentés nyilvántartásba vételéről a külön engedélyt kiadó hatóságot hatóságunk értesíti.

Nyilvántartás:
Ha a jegyző megadja a működési engedélyt, erről igazolást ad ki a kereskedőnek, és az üzletet, valamint a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenységről szóló bejelentésben szereplő adatokat nyilvántartásba veszi.

A kereskedő adatváltozási bejelentési kötelezettsége:
Ha a működési engedély megadását, valamint a bejelentés köteles kereskedelmi tevékenység nyilvántartásba vételét követően változás következik be a kereskedő, valamint az üzlet adataiban, azt a kereskedő haladéktalanul, illetve a nyitvatartási idő megváltozása esetén az azt megelőző nyolc munkanapon belül köteles bejelenteni a jegyzőnek. (Az üzlet használatára jogosult személyében bekövetkező változást az új jogosultnak kell bejelentenie.)

Az üzlet megszűnését a megszűnést követő nyolc napon belül kell bejelenteni a jegyzőnek.

2. Szálláshely-szolgáltatási tevékenység

Ügyintéző: Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző

- a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

Tel.: 62/573-041, Fax: 62/573-042

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény alapján szálláshely-szolgáltatás csak a kereskedelmi hatóság szálláshely-üzemeltetési engedélyével rendelkező szálláshelyen folytatható.

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20.) Kormányrendelet határozza meg Magyarország területén a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeit és a szálláshely – üzemeltetési engedély kiadásának rendjét.

A rendelet által szabályozott szálláshelytípusok:

- szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy,

- panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz,

- kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik,

- üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától,

- közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy,

- egyéb szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az előzőekben felsoroltak alá nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat,

- falusi szálláshely: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény szerint kiemelt üdülőkörzethez nem tartozó települések, valamint a természetes gyógytényezőkről szóló külön jogszabály alapján törzskönyvezett gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km 2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek.

Ügyleírás:

A kérelmező a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelmet nyújt be.

A kérelemhez mellékelt dokumentumok:

nem a kérelmező tulajdonában lévő szálláshely esetében a használatának jogcímére (bérlet stb.) vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével)
haszonélvezet esetében a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat
közös tulajdonban álló üzlet esetében a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat
vállalkozói igazolvány, cégbírósági végzés/hatályos cégkivonat
aláírási címpéldány, közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eredeti meghatalmazás
vásárlók könyve, melyet nyomtatvány boltban vásárolhatnak meg,
helyszínrajz
3.000 Ft-os illetékbélyeg
a szakhatósági eljárásért fizetendő díj befizetését igazoló dokumentumot

Az ügyintéző a beérkezett kérelem és dokumentáció tartalmának megfelelően megkeresi a kijelölt szakhatóságokat.

Az engedélyeztetési eljárásban – az egyéb szálláshely típus kivételével, és a folytatni kívánt tevékenységtől függően – a területileg illetékes közegészségügyi, élelmiszerbiztonsági szerv, a 10 fő feletti befogadóképességű szálláshely esetében az elsőfokú tűzvédelmi hatóság, továbbá a Csongrád Megyei Kormányhivatal elsőfokú építésügyi hatósága szakhatóságként vesz részt. A szakhatósági állásfoglalás igazgatási szolgáltatási díját a kérelmezőnek kell megfizetni, amelyet a kérelem benyújtásakor igazolni kell.

A szálláshely-üzemeltetési engedélyeztetési eljárásban – az egyéb szálláshely engedélyezése kivételével – külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül a szálláshely, valamint a szálláshellyel közvetlenül szomszédos, a szálláshellyel közös határvonalú, telekhatárú ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője.

Az ügyintéző a szálláshely-üzemeltetési engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról határozatot hoz.

Az ügyintéző a jogerős határozat alapján az engedélyt kiadja és ezzel egyidejűleg a szálláshelyet nyilvántartásba veszi és igazolást ad ki.

Adatváltozás:

A szálláshely szolgáltató az engedély adattartalmában történő változást haladéktalanul, írásban köteles bejelenteni a jegyzőnek.

A szálláshely-szolgáltatás nyújtására jogosult személyében történő változás esetén a változást, megfelelő igazolás mellett az új jogosult köteles bejelenteni.

A szálláshely megszűnését a szálláshely-szolgáltató köteles a megszűnést követő 8 napon belül – az igazolás leadásával egyidejűleg – bejelenteni.

Bejelentett adatok módosításának illetéke: _

- 3.000.- Ft értékű illetékbélyeg amennyiben az adatváltozás a szálláshely-üzemeltetési engedélyről szóló igazolás adattartalmát érinti,

- illetékmentes az eljárás, ha nem kell kiállítani új igazolást.

Statisztikai adatszolgáltatás:

Az egyéb szálláshelyet üzemeltető szálláshely-szolgáltató köteles a tárgyévre vonatkozóan a tárgyévet követő év január hó 31. napjáig a jegyzőnek írásban adatot szolgáltatni a fogadott vendégek számára és a vendégek által a szálláshelyen eltöltött éjszakák számáról összesítve, valamint magyarországi lakóhellyel rendelkező és azzal nem rendelkező vendégek szerinti bontásban.

Nyilvántartás:

A szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet 12. § alapján a jegyző a szálláshely-üzemeltetési engedéllyel rendelkező szálláshelyekről nyilvántartást vezet. A jegyző által vezetett nyilvántartás nyilvános, azt az önkormányzat honlapján közzéteszi.

Kapcsolódó jogszabályok:

- a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény

- a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló 239/2009. (X.20) Kormányrendelet

LAKCÍMRENDEZÉSI ÜGYEK

Ügyintéző: Bite Sándorné anyakönyvvezető és szociális ügyintéző

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról 1992. évi LXVI. törvény

Tel.: 62/573-030, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület:

Röszke község közigazgatási területe

Ügyleírás:

Amennyiben a bejelentett lakcím nem valós, lehetőség van a lakcím érvénytelenítésére hatósági eljárás keretében. Ez az úgynevezett "fiktíválás". Ennek célja, hogy minden állampolgár okirata (lakcímet igazoló hatósági igazolványa) a valós állapotot tükrözze és a népesség-nyilvántartás is a valós adatokat tartalmazza.

A lakcímbejelentés és az értesítési cím bejelentésének ténye önmagában a lakás vagy az ingatlan használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot nem keletkeztet, és nem szüntet meg.

A lakcímrendezési eljárás illetékmentes kérelemre vagy hivatalból indítható meg. A kérelmező polgárnak igazolnia kell, hogy a lakásába bejelentkezett személy ténylegesen nem lakik ott. A jegyző csak az illetékességi területén létesített lakcímek vonatkozásában járhat el.

A kérelemhez az eljárás meggyorsítása érdekében amennyiben rendelkezésére áll célszerű csatolni magántulajdonú ingatlan esetén az ingatlan tulajdonjogát igazoló okiratot (pl. adásvételi szerződés).

Továbbá a kérelmezőnek a lakcímrendezési kérelem záradékán két tanú nyilatkozatával kell igazolnia, hogy a kijelenteni kívánt személy ténylegesen nem lakik a bejelentett lakcímén. Elfogulatlan tanúként elsősorban az adott címen, házban lakó szomszéd nyilatkozata fogadható el, aki a kérelmezővel hozzátartozói viszonyban nem áll.

Amennyiben a tényállás tisztázását követően a jegyző megállapítja, hogy a polgár a bejelentett lakcíméről véglegesen elköltözött, akkor a lakcímet "fiktív" jelzéssel szerepelteti mindaddig, amíg a polgár a valós lakcímet be nem jelenti.

Nem szerepeltethető "fiktív" jelzéssel a lakcím, ha a jegyző az eljárása során megállapítja, hogy az érintett – a lakás végleges elhagyásának szándéka nélkül – átmenetileg nem tartózkodik a lakásban.

Amennyiben a lakóhely "fiktívvé" nyilvánítás során hozott határozat jogerőssé válik, úgy a népesség-nyilvántartásban átvezetésre kerül az érintett személy lakcímének érvénytelenítése. Ha a lakóhely "fiktívvé" nyilvánítás után az érintett polgárnak a nyilvántartásban sem lakó-, sem tartózkodási helye nincs, és nem külföldön élő magyar állampolgár, úgy adatait a nyilvántartásban "lakcím nélküli"-ként kezelik.

Kapcsolódó jogszabályok:

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény

SZOCIÁLIS ÜGYEK

1. Köztemetés

Ügyintéző: Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

Tel.: 62/573-041, Fax: 62/573-042

Illetékességi terület:

Röszke község közigazgatási területe

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 21 nap

Ügyleírás

Ha nincs olyan személy, aki az elhunyt temetéséről gondoskodna, akkor a haláleset helye szerinti önkormányzatnak kell a temetés iránt intézkednie.

A köztemetés feltételei:

A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesterének önkormányzati hatáskörben a halálesetről való tudomásszerzést követő huszonegy napon belül gondoskodnia kell az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről

- ha nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

- az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

A köztemetés költségeit az elhunyt elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye szerinti önkormányzatnak meg kell térítenie a temettető önkormányzat részére, majd azokat a költségeket

- hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

- ha van eltemettetésre köteles személy, akkor azt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

A polgármester az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségének megtérítése alól 50%-ban akkor mentesítheti, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 200%-át.

Kapcsolódó jogszabályok

Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2015. (II. 25.) önkormányzati rendelete a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól

2. Települési támogatások

Ügyintéző: Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző

E-mail: kordane@roszkenet.hu Tel.: 62/573-041, Fax: 62/573-042

Illetékesség: a Röszke közigazgatási területén élő, bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező,

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre.

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Röszke közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

A tanulói közlekedési települési támogatás tekintetében a fenti személyek, akinek Röszke közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye nincs.

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentieken túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgárai.

Az eljárás költség- és illetékmentes.

Ügyintézési határidő: 21 nap

Általános eljárási rendelkezések

Az ellátások megállapítása kérelemre történik, melyet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt formanyomtatványon kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell - az igényelt ellátástól függően - a kérelmező családjában, háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat és az egyes ellátásokra való jogosultság megállapításához szükséges egyéb iratokat.

A tanulói közlekedési települési támogatás iránti kérelemhez a kérelmező családjában, háztartásában élő személyek vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat csatolni nem kell.

A kérelmet és a csatolt mellékleteket postai úton a Röszkei Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) postacímére címezve vagy személyesen a Polgármesteri Hivatalban lehet benyújtani.

A kérelem benyújtására az ellátás igénylője, annak törvényes képviselője vagy meghatalmazottja jogosult.

Rendszeres ellátás iránti kérelmet legkorábban az adott ellátásra való jogosultság időtartamának lejárta előtt egy hónappal lehet benyújtani, mely esetben az új jogosultság kezdő időpontja a korábbi jogosultság lejártát követő nap.

A rendkívüli települési támogatás hivatalból is megállapítható, különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, és természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére.

A kérelemben foglaltak és a mellékletként csatolt iratok tartalmának ellenőrzése céljából a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt készíthet, vagy környezettanulmány készítésére a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Szociális Szolgáltató Központot is felkérheti, valamint megkeresheti

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait, lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót.

A polgármester vagy a Civil Bizottság – a hatáskörébe tartozó ellátás felhasználásának ellenőrzése céljából – a felhasználást igazoló dokumentumok bemutatására kötelezheti a jogosultat.

Az ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.

A rendszeres ellátásokat a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 10 napon belül kell folyósítani.

A pénzbeli ellátások folyósítása postai úton, vagy lakossági folyószámlára utalással történik a jogosult, vagy törvényes képviselője részére. Kivételes esetben a polgármester a házipénztárból történő kifizetést engedélyezheti.

A rendszeres ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha:

a) a jogosultság feltételei már nem állnak fenn, vagy jogosultságot kizáró körülmény következett be,

b) a jogosult azt kéri,

c) a jogosult meghalt.

A megszüntetés időpontja a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkezése hónapjának utolsó napja.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra

való jogosultságot fenti időponttal meg kell szüntetni abban az esetben is, ha a jogosult a támogatással érintett lakásból elköltözött, vagy ha a jogosult és a közüzemi szolgáltató közötti szolgáltatási szerződés megszűnik.

A Röszke Község Önkormányzata Képviselő-testületének a települési támogatás megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló 4/2015. (II. 25.) önkormányzati rendeletében (a továbbiakba: Rendelet) meghatározott feltételek hiányában vagy a Rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;

b) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

Ha polgármester vagy a Civil Bizottság a hatáskörébe tartozó ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, vagy pénzegyenértékét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból

a) elengedheti,

b) csökkentheti, vagy

c) részletfizetést engedélyezhet.

A polgármester és a Civil Bizottság önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntése elleni illetékmentes fellebbezést a képviselő-testületnek címezve, a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban.

2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Az önkormányzat a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, illetve a tüzelőanyag költségeihez az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást nyújt.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást elsősorban természetbeni ellátás formájában, a szolgáltató részére történő folyósítással és a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

Ha a háztartás

- az a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

- a d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450 forint.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

A b) pont szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

TM = 0,3 –	J– 0,5 NYM	x 0,15
	NYM

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónap határozott időtartamra kell megállapítani.

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Ebben az esetben külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

2.2. A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Az otthoni ápolás, gondozás történhet a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó által lakott lakásban vagy a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy által lakott lakásban.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén, annak 150 %-át.

A meghatározott egy főre eső havi jövedelem megállapításánál a 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolt, gondozott személy rendszeres pénzellátását figyelmen kívül kell hagyni.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás havi összege a mindenkori központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az Szt. 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszegének 80-%-a.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás a körülmények figyelembevétele alapján legfeljebb 12 hónap határozott időtartamra állapítható meg.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy számára egyidejűleg csak egy az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatásra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy 18. életévét betöltött tartósan beteg személyre tekintettel csak egy az ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó számára állapítható meg az (1) bekezdésben meghatározott települési támogatás.

Nem állapítható meg a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásra való jogosultság, ha

a) az ápolt, gondozott személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,

b) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,

c) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,

d) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó az ápolt, gondozott személyre tekintettel ápolási díjban részesül vagy arra jogosult ugyan, de nem kérte annak megállapítását,

e) az ápolt, gondozott személy akár a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozóval, akár más személlyel tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződést kötött,

f) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó rendszeres pénzellátásban részesül, és annak havi összege a (6) bekezdésben meghatározott összeget meghaladja,

g) a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolását, gondozását ellátó nagykorú hozzátartozó az ápolási, gondozási kötelezettségét nem teljesíti,

h) az ápolt, gondozott személy ápolása, gondozása nem szükséges, ennek minősül különösen, ha a helyi szociális ellátórendszer keretében nyújtott ellátás igénybevételével az ápolása, gondozása megoldott vagy megoldható.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolt, gondozott személy állapota az állandó ápolást, gondozást már nem teszi szükségessé,

c) az ápolt, gondozott személy meghal,

d) az ápolást, gondozást végző vagy az ápolt, gondozott személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) a (9) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be.

A az ápolási, gondozási kötelezettség nem teljesítésének minősül, ha az ápolást, gondozást végző személy több egymást követő napon nem gondoskodik az ápolt, gondozott személy alapvető ápolási, gondozási igényének kielégítéséről, az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, az esetleges vészhelyzet kialakulásának megelőzéséről.

Az ápolt, gondozott személy halála esetén a 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás folyósítását a halál időpontja hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

A 18. életévét betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

2.3. Temetéshez nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

Temetéshez nyújtott települési támogatás állapítható meg annak a személynek, aki

- a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy

- tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és

- az eltemettető családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

Nem állapítható meg a temetéshez nyújtott települési támogatás, ha az elhunyt személy és a kérelmező között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés volt, illetve az elhunyt eltemetéséről köztemetés, vagy szociális temetés keretében gondoskodtak.

A temetéshez nyújtott települési támogatás mértéke 20.000 forint.

A temetéshez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon az elhalálozás napjától számított 60 napos, jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

2.4. Gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás az egészségi állapota, diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szoruló, szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított anyagi hozzájárulás.

Rendszeres gyógyszerszedésnek minősül a krónikus betegség kapcsán legalább 6 hónapot meghaladó gyógyszerszedés.

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha a kérelmező családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén, annak 250 %-át, és a kérelmező igazolt egyéni havi gyógyszerköltségének összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-át meghaladja.

Nem jogosult gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásra az, aki közgyógyellátásra jogosult vagy jogosult ugyan, de nem kérte annak megállapítását.

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás összege az igazolt egyéni havi gyógyszerköltségének összege, de legfeljebb havi 12.000 Ft.

A gyógyszerkiadások viseléséhez nyújtott települési támogatást a kérelem benyújtását követő hónap első napjától számított 12 hónap határozott időtartamra kell megállapítani.

2.5. Szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

Szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatás állapítható meg egyedi elbírálás alapján, természetbeni szociális juttatásként a szociálisan rászoruló személynek.

A szociális célú tűzifa támogatás ugyanazon háztartásonként csak egy jogosultnak állapítható meg.

Röszkei lakóhellyel és tartózkodási hellyel is rendelkező személy csak egy kérelemben vehető figyelembe a háztartás tagjaként.

Szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatást kell megállapítani elsősorban

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti aktív korúak ellátására jogosult személynek,

b) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti időskorúak járadékára jogosult személynek,

c) a – tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására – települési támogatásra jogosult személynek (e támogatásban részesülők közül különösen a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásban részesülőknek),

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családnak.

Egyedi elbírálás alapján természetbeni juttatásként szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatás nyújtható továbbá annak, akinek a háztartásában az egy főre számított havi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

A szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatásként biztosított tűzifa mennyisége háztartásonként és naptári évenként nem haladhatja meg az 5 m³-t.

A szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatás azon időpontig nyújtható, ameddig az önkormányzatnak az adott fűtési időszakra meghatározott és rendelkezésére álló mennyiségű tűzifa készlete határozattal kiutalásra nem került.

A szociális tűzifa formájában nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 8. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.

2.6. Rendkívüli települési támogatás

Ügyleírás:

Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén, annak 200 %-át és önmaga vagy családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud.

Rendkívüli élethelyzetnek, valamint létfenntartási gondnak minősül különösen:

a) a tartós betegség vagy rokkantság miatti jelentős jövedelem-kiesés,

b) a kérelmező életvitelszerű lakhatását biztosító, Röszke közigazgatási területén lévő ingatlanát és a kérelmező ingóságát ért elemi kár,

c) a kérelmező sérelmére elkövetett bűncselekményből származó anyagi kár,

d) a nyugdíj vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 3. § (1) bekezdése szerint folyósított ellátás kifizetése a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik,

e) a kérelmező önhibáján kívül felhalmozódott legfeljebb 2 havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék, melyet önerőből nem tud kiegyenlíteni,

f) a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a gyermek neveléséhez, gondozásához, iskoláztatásához, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba történő visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódóan keletkezett kiadások, melyet a kérelmező önerőből nem tud kiegyenlíteni,

g) váratlan vagy előre nem látott olyan egyéb kiadások, melyeket a kérelmező önerőből nem tud kiegyenlíteni.

A rendkívüli települési támogatás egy alkalommal folyósított összege nem lehet kevesebb 2.000 forintnál.

Rendkívüli települési támogatásban egy naptári éven belül ugyanaz a személy vagy család legfeljebb 25.000 forintig részesíthető.

A körülmények mérlegelése alapján, kivételes méltányosságból, indokolt esetben a kérelmező javára az (1) bekezdésben megállapított egy főre eső jövedelmi határtól, valamint a (4) bekezdésben meghatározott maximális támogatási összegtől legfeljebb 100.000 forint összeghatárig el lehet térni.

A rendkívüli települési támogatás megállapítása iránti kérelmet e rendelet 9. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, valamint a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzet vagy létfenntartási gond alátámasztására szolgáló iratokat.

2.7. Tanulói közlekedési települési támogatás

Ügyleírás:

A tanulói közlekedési települési támogatás a Röszkei Orbán Dénes Általános Iskolában tanulmányokat folytató, Röszke közigazgatási területén bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező tanuló számára - jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül - a bejelentett lakó- vagy tartózkodási helye szerinti település és Röszke közötti helyközi közlekedés igénybevételéhez nyújtott anyagi hozzájárulás.

Nem jogosult tanulói közlekedési települési támogatásra az a tanuló, aki egyéb jogszabályi rendelkezés alapján a helyközi közlekedésben ingyen utazhat.

A tanulói közlekedési települési támogatás iránti kérelmet a tanulók törvényes képviselőjük útján nyújthatják be meghatározott formanyomtatványon.

A támogatásra való jogosultság a tárgyév szeptember 1. napjától december 31. napjáig, illetve január 1. napjától június 30. napjáig (a továbbiakban: támogatási időszak) vagy amennyiben a kérelem a tárgyév szeptember 1., illetve január 1. napját követően kerül benyújtásra a kérelem benyújtásának hónapja első napjától a támogatási időszak utolsó napjáig állapítható meg annak a jogosultnak, aki a támogatási időszak első napján, vagy a kérelem benyújtásának hónapja első napján megfelel a jogosultsági feltételeknek.

A támogatás összege megegyezik a tanuló bejelentett lakó-vagy tartózkodási helye szerinti település és Röszke között érvényes kedvezményes tanulói helyközi közlekedési havi bérlet mindenkori árának és a támogatási időszak hónapjai, vagy amennyiben a kérelem a tárgyév szeptember 1., illetve január 1. napját követően kerül benyújtásra akkor a benyújtás hónapja és a támogatási időszak utolsó hónapja közötti hónapok számának szorzatával.

Kapcsolódó jogszabályok:

a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

2.8. Karácsonyi települési támogatás

Ügyleírás:

Karácsonyi települési támogatás nyújtható a három vagy több gyermeket nevelő szülő, gyám részére – a család jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül – hivatalból, családonként egy jogosult részére, évente egy alkalommal tárgyév december hónapjában.

A karácsonyi települési támogatás jogosultanként legfeljebb 10.000 Ft összegben, természetbeni vagy pénzbeli ellátásként állapítható meg.

2.9. Gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás

Ügyleírás:

A szülőanya a gyermek születésére tekintettel – a jövedelmi, vagyoni helyzetére tekintet nélkül – gyermek születéséhez nyújtott települési támogatásra jogosult, ha

a) a gyermek születésekor és a kérelem benyújtásakor is rendelkezik Röszke Község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel,

b) az újszülöttet saját háztartásában neveli, gondozza,

c) Röszke Község közigazgatási területén él életvitelszerűen, és

d) a támogatás iránti kérelmét a gyermek születését követő 18 hónapon belül nyújtja be.

Gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás egy gyermekre tekintettel egy alkalommal állapítható meg.

A gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás nem kérelmezhető azon gyermekre tekintettel, akinek a Start számláján lévő összeget a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 6. § (1) bekezdés b) pontja és a fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 4/2006. (II. 15.) Kt. Ör. rendelet szabályai alapján Röszke Község Önkormányzata kiegészítette.

A gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás összege gyermekenként 30.000,-Ft, mely természetbeni vagy pénzbeli ellátásként állapítható meg.

Amennyiben a gyermek születéséhez nyújtott települési támogatásra jogosult anya a támogatás igénybe vételét megelőzően elhalálozott, úgy a gyermek születéséhez nyújtott települési támogatást a gyermeket saját háztartásában nevelő, gondozó apa igényelheti, ha az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel.

Gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás állapítható meg az örökbefogadó szülőnek és a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátásban részesülő gyermek gyámja kivételével a gyámnak is, amennyiben az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt feltételeknek megfelel, és a szülési támogatásra való jogosultságát az örökbefogadást engedélyező, vagy gyámrendelő határozattal igazolja.

A gyermek születéséhez nyújtott települési támogatás megállapítása iránti kérelmet formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező és a gyermek lakcímet igazoló hatósági igazolványának, valamint a gyermek születési anyakönyvi kivonatának másolatát.

3. Lakáscélú helyi támogatás

Ügyintéző: Korda Zoltánné igazgatási és szociális ügyintéző